Az élet megmaradásának elmélete
Az „Élet”, ami megkülönbözteti az élő anyagot az élettelentől, egyfajta energia, - amit helyesen életenergiának is hívunk - így igaz rá az energia megmaradás törvénye.
Mivel a többi energia fajtánál lényegesen bonyolultabb, így maga a törvény is bonyolultabban írható le, de a lényege közös:
Életenergia nem keletkezik és nem vész el, mindig is volt, csak átalakul.
A hagyományos értelemben vett energiákkal szembeni legfőbb tulajdonsága, hogy fejlődése törvényszerű.
Az életet, vagyis életenergiát egy adott közegben, egy élő szervezetben tudjuk kimutatni, ami egy adott élettérben fizikailag is fejlődik, él, mozog, változtatja saját életenergiája rezgésszintjét, utódokat nemz, tulajdonságokat örökít…
Az élet megmaradásának elmélete azt is kimondja, hogy az élettér megszűnése esetén ez az energia törvényszerűen áttolódik egy másik élettérbe. Ez jelenthet új tulajdonságokat, vagy akár új fajokat, például a víz után a szárazföldön életképes egyedeket, de jelenti azt a fejlődési törvényszerűséget, amivel egy bolygó fejlett, civilizált társadalma képessé válik új életterek kialakítására, meghódítására, a saját életterének végleges pusztulása előtt.